Bölcselet és tanítás
Mi a szerencse: taoista szemmel?
A taoizmus sajátos hozzájárulása a tétlen temperamentum megteremtéséhez: annak felismerése, hogy szerencse és balszerencse nincs a világon.
A nagy taoista tanítás ugyanis fölébe helyezi a létet a cselekvésnek, a jellemet a teljesítménynek, a nyugalmat a mozgásnak. De a belső nyugalom csak akkor lehetséges, ha az embert nem zavarják a sors viszontagságai.
Lehtsze, a nagy taoista filozófus híres parabolát írt: Az erdőben lakó öreg emberről
"Egy öreg ember fiával együtt lakott valami elhagyatott erdőben egy domb tetején, s egy napon elvesztette a lovát. Szomszédai eljöttek, hogy részvétüket fejezzék ki szerencsétlensége miatt.
Az öreg megkérdezte őket: - Honnan tudjátok, hogy ez szerencsétlenség?
Néhány nap múlva lova visszajött egy sereg vad lóval; szomszédai újra eljöttek, hogy gratuláljanak neki a szerencséjéhez.
Az öreg így szólt hozzájuk: - Honnan tudjátok, hogy ez szerencse?
Hogy ennyi ló volt a keze ügyében, a fia lovagolni kezdett és egy napon kitörte a lábát. A szomszédok ismét eljöttek részvétlátogatásra.
Az öreg így szólt hozzájuk: - Honnan tudjátok, hogy ez szerencsétlenség?
Következő évben háború tört ki, mivel az öreg fia nyomorék volt, nem kellett elmennie."
Az ilyen filozófia nyilván képessé teszi az embert arra, hogy kiáljon néhány kemény csapást az életben, meg lévén győződve arról, hogy minden kemény csapásnak vannak előnyös következményei. Akárcsak az éremnek, a csapásnak is van másik oldala.
Ez a filozófia lehetővé teszi a nyugalmat, az uralkodást a puszta mozgolódástól és törtetéstől, a menekülést mindenféle sikertől és teljesítménytől, mert ezt mondja: " Semmi se baj annak, aki azt mondja, hogy sebaj!"
A siker vágyát megöli az az ügyes döfés, hogy a siker vágya körülbelül egyértelmű a bukástól való félelemmel. Minél nagyobb sikert ér el valaki, annál inkább fél a hanyatlástól. A hírnév csalóka értékeivel szemben ott vannak az ismeretlenség óriási előnyei.
Taoista szempontból az a művelt ember, aki siker esetén nem hisz a sikerben, de bukás esetén nem bizonyos a bukásban. A félművelt ember jellemző vonása pedig az a meggyőződés, hogy külső sikerei és bukásai föététlenek és valóságosak.
A buddhizmust és a taoizmus így lehetne megkülönböztetni egymástól: a buddhista célja az, hogyne legyen szüksége semmire, a taoista célja pedig, hogy rá ne legyen szüksége senkinek. Ebből következik: gondtalan embercsak az lehet, akire a közösségnek nincs szüksége, márpedig csak a gondtalan egyén lehet boldog ember.
Csuangtsze, taoista filozófus ebben a szellemben állandóan figyelmeztet bennünket, hogy ne legyünk túlságosan kitűnőek, túlságosan hasznosak és túlságosan szolgálatkészek. A disznót akkor ölik meg és áldozzák fel az oltáron, amikor túlságosan kövér és a szép madarat legelőszőr lövi le a vadász, szép tollazata miatt.
Szigetszentmiklós, Halásztelek, Szigethalom, Budapest, XXI - XXII ker., Csepel, Nagytétény, Dunavarsány, Dunaharszti, Tököl , Törökbálint, Érd, Taksony, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Százhalombatta, Délegyháza, Alsónémedi, Majosháza és más városokból szeretettel várom a Természetgyógyászat, hipnózis, ezotéria, mágia iránt érdeklődőket, Szigetszentmiklóson az Erő Forrás alternatív természetgyógyász központban.
Jelentkezzen be: 70 582 - 6367.